Általános Szerződési Feltételek

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK (ÁSZF)
Hatályos: 2025.07.12.

1. Általános rendelkezések
1.1 Jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) tartalmazzák az Innova Glass Technology Kft  által üzemeltetett online áruház használatának és az ott történő vásárlásnak a feltételeit.
1.2 Az ÁSZF a Felek közötti szerződés elválaszthatatlan részét képezi.
1.3 A Webáruházban elsősorban olyan háztartási gépek és berendezések kerülnek
értékesítésre, amelyek csomagolássérültek, némely esetben esztétikai hibásak (pl. karcolás,
horpadás), de műszakilag hibátlanok, működőképesek és előzetesen teszteltek.
1.4 A Webáruházban történő vásárlás elektronikus úton, magyar nyelven történik.
1.5 A jelen dokumentumban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló
2013. évi V. törvény, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, a 2001. évi CVIII.
törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról, valamint a 45/2014. (II. 26.) Korm.
rendelet rendelkezései az irányadók.

2. A termékek jellemzői, megrendelés, fizetés és szállítás
2.1 A Webáruházban forgalmazott termékek újak, sérült csomagolásúak, kiállítási darabok,
illetve némelyek esztétikai hibával bírnak. Ezek a hibák nem érintik a termék
működőképességét. A termékek minden esetben előzetesen teszteltek, működőképesek.
2.2 A megrendelés az online felületen történik. A rendszer automatikus visszaigazolást küld a
megrendelés beérkezéséről. A szerződés a Szolgáltató részéről történő visszaigazolással jön
létre. (2001. évi CVIII. tv. 5-6. §)
2.3 Fizetési módok:
- Bankkártyás fizetés
- Előre utalás
- Utánvét
2.4 Átvételi módok:
- Futárszolgálat
- Személyes átvétel a telephelyen
2.5 Szállítás:
- A szállítás az Európai Unión belül történik.

- A szállítási költség minden esetben külön fizetendő, a termék ára nem tartalmazza.
A termék telephelyről való elszállításának állapotáról fotó- és videódokumentáció készül,
amely a későbbi esetleges jogviták elkerülését szolgálja.

3. Jótállás és szavatosság
3.1 A Szolgáltató az általa értékesített termékek minőségi állapotát (új, csomagolássérült,
esztétikai hibás, bemutató darab, felújított vagy használt) minden esetben feltünteti a
termékleírásban.
- Új termékekre – ideértve a csomagolássérült vagy esztétikai hibás, de
rendeltetésszerűen még nem használt termékeket is – a 151/2003. (IX. 22.) Korm.
rendelet alapján kötelező jótállást biztosítunk, amennyiben a termék a rendelet hatálya
alá tartozik. Ennek időtartama a termék vételárától függően 1, 2 vagy 3 év lehet,
amelyet a jótállási jegyen és a termékleírásban tüntetünk fel.
- Használt vagy felújított termékek esetén – tekintettel arra, hogy ezek nem minősülnek
újnak – kötelező jótállás nem jár. Ilyen árucikkekre a Polgári Törvénykönyv 6:163. §
(2) bekezdése alapján a fogyasztót kellékszavatossági jog illeti meg, amelyet a felek az
elengedhetetlen minimumra, 1 évre korlátoznak.
- Az előre közölt esztétikai hibák (pl. karc, horpadás) nem képezik reklamáció tárgyát.
A Szolgáltató egyes esetekben önkéntes jótállást is vállalhat, ennek feltételei és időtartama
minden esetben a termék adatlapján kerülnek feltüntetésre.
A részletes leírást ld.: 1.sz. melléklet

4. Elállási jog és visszaküldés
4.1 A fogyasztót a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet alapján indoklás nélküli elállási jog illeti
meg az átvételtől számított 14 napon belül.
4.2 Az elállási szándék e-mailben jelezhető. A Szolgáltató az elállás kézhezvételét
visszaigazolja.
4.3 A visszaküldés költsége a fogyasztót terheli (45/2014. Korm. rend. 11. § (2) bekezdés). A
termék állapotát a visszaküldéskor rögzítjük.

5. Felelősség kizárása
A Szolgáltató nem vállal felelősséget:
- a nem rendeltetésszerű használatból eredő károkért,

- a szállítás közbeni sérülésekért,
- technikai hibákból eredő megrendelési hiányosságokért.
A termék berakodásáról és telephelyi állapotáról fotó- és videódokumentáció készül, amely a
későbbi jogviták rendezését segíti.

6. Egyéb rendelkezések
6.1 Vásárláshoz nem szükséges felhasználói fiók létrehozása.
6.2 A vásárlásnak nincs területi vagy személyi korlátozása.
6.3 Panaszkezelés:
- E-mailen keresztül
- Telefonos ügyfélszolgálaton
A fogyasztó jogosult panaszával békéltető testülethez vagy bírósághoz fordulni.
6.4 A jelen ÁSZF-re a magyar jog az irányadó. A jogviták rendezésére a magyar bíróságok
illetékesek.

1.sz. melléklet
Kötelező jótállás új tartós fogyasztási cikkekre (151/2003. Korm. rendelet)
Magyar jogszabályi háttér: A 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet írja elő a kötelező jótállást bizonyos
tartós fogyasztási cikkek esetén. A rendelet hatálya kifejezetten az „új” tartós fogyasztási cikkekre
terjed ki – azaz olyan termékekre, amelyeket fogyasztó és vállalkozás közti adásvételben első
alkalommal értékesítenek e-justice.europa.eu. Ennek értelmében minden, a rendelet 1. mellékletében
felsorolt új tartós fogyasztási cikkre – típustól és árkategóriától függően – kötelező jótállást kell
nyújtani a fogyasztó részére. (2021. január 1. óta a jótállás időtartama sávos: pl. 10 000–100 000 Ft
között 1 év, 100 001–250 000 Ft között 2 év, 250 000 Ft felett 3 év.)
Csomagolássérült és esztétikai hibás, de nem használt termékek: Ha egy háztartási gép működését
nem érintő módon sérült – például a doboza szakadt, horpadt, hiányos, vagy a készüléken kisebb karc,
horpadás található –, de maga a termék soha nem volt használatban, akkor az jogilag új terméknek
tekintendő. Ilyen esetekben a csomagolás vagy esztétikai hiba nem zárja ki a kötelező jótállást, hiszen
a termék rendeltetésszerű használata még nem valósult meg, így továbbra is “új” árucikknek
minősül. A 151/2003. Korm. rendelet szabályai tehát ugyanúgy vonatkoznak rá: a vállalkozás köteles
jótállást biztosítani (ha egyébként a termék a rendelet hatálya alá tartozik) e-justice.europa.eu.
Fontos kiemelni, hogy a jótállás természetesen nem terjed ki az előre ismert és közölt hibára (pl. a
vásárló által ismerten meglévő karcra vagy horpadásra) – ilyen hiba miatt később nem érvényesíthető
igény.
Más, a rendeltetésszerű használat során előjövő meghibásodásokra viszont az új termékekkel azonos
jótállási jogok illetik meg a fogyasztót.

Kiállítási (bemutató) darabok: Az üzletben kiállított, bemutató célra használt készülékek esetén meg
kell vizsgálni, történt-e üzembe helyezés vagy tényleges használat. Ha a terméket csak kicsomagolták
és a polcra helyezték, de nem üzemelték be rendszeresen, nem volt rendeltetésszerűen használva (pl.
egy hűtőt kiállítottak, de sosem dugták be, vagy egy mosógépet nem futtattak le cikluson), akkor
lényegében új terméknek tekinthető. Ilyenkor – a csomagolássérült termékekhez hasonlóan – jár a
kötelező jótállás. Ugyanakkor, ha a bemutató darabot használták (üzembe helyezték, működött a
boltban demonstrációs céllal, vagy korábban már fogyasztó birtokában volt akár rövid ideig), akkor a
termék már nem tekinthető újnak. Összefoglalva: a jótállási kötelezettség fennállása szempontjából az
a döntő, hogy a termék első alkalommal, újként kerül-e értékesítésre a fogyasztónak. A puszta
kicsomagolás vagy kiállítás nem fosztja meg a terméket új jellegétől, de a rendeltetésszerű használat
már igen.
Kellékszavatosság és jótállási jogok használt vagy felújított termékekre
Használt termék fogalma: Jogilag használt az a termék, amelyet már rendeltetésszerűen használtak
vagy üzembe helyeztek akár a fogyasztók, akár a kereskedő részéről bemutató üzemeltetés során.
Ide tartozik az a készülék is, amelyet egy fogyasztó már megvett és visszaküldött (még ha csak rövid
ideig használta is), vagy amely bemutató darabként működött. A felújított termék ennek speciális
esete: korábban használt árucikk, amelyet a gyártó vagy eladó rendbe tett, esetleg gyári felújításon
esett át. Jogilag a felújított termék is használtként kezelendő, hiszen nem újonnan gyártott, első
alkalommal értékesített áruról van szó, hanem korábbi használatú eszközről.
Kötelező jótállás alkalmazhatósága: A 151/2003. Korm. rendelet kifejezetten új termékekre
vonatkozik, így használt vagy felújított termékekre nem ír elő kötelező jótállást. Ezt a gyakorlatban a
fogyasztóvédelmi hatóságok is megerősítik: „A használt termékek esetében nincs kötelező jótállás.”.
Tehát ha a vállalkozás olyan árucikket ad el, amely már nem tekinthető újnak, akkor jogszabály
alapján nem köteles egy éves (vagy sávos) jótállást biztosítani rá. (Természetesen önkéntes, vállalt
jótállást nyújthat a cég – erről később.)
Kellékszavatosság használt cikkeknél: Fontos hangsúlyozni, hogy a kötelező jótállás hiánya nem
jelenti azt, hogy a fogyasztó bármiféle jogorvoslat nélkül maradna hibás teljesítés esetén. Ilyenkor is
érvényesül a Polgári Törvénykönyv szerinti kellékszavatosság. Fogyasztó és vállalkozás közti
adásvételnél az általános szabály szerint a fogyasztó 2 éven belül érvényesítheti szavatossági igényeit
a teljesítés (átadás) napjától számítva. Használt dolog adásvétele esetén azonban a törvény
lehetőséget ad rövidebb – de legalább 1 éves – szavatossági idő kikötésére.
Ez azt jelenti, hogy az eladó és vevő megállapodhatnak például 1 évben mint elévülési határidőben.
Egy évnél rövidebb határidő semmisnek minősül – tehát nem lehet teljesen kizárni a szavatosságot,
és 1 évnél kevesebbre csökkenteni sem. (A gyakorlatban az eladók az ÁSZF-ben rendszerint rögzítik is,
hogy használt termékeknél 1 év a kellékszavatossági idő) Emellett a Ptk. 6:159–6:167. § rendelkezései
alkalmazandók a szavatossági jogok gyakorlására használt cikkeknél is, azzal az eltéréssel, hogy a
bizonyítási teher a 6 hónapos időszak után a fogyasztóra hárul (új terméknél ez idő ma már 12 hónap
– 2022-től módosult az EU-irányelv nyomán). Használt terméknél értelemszerűen a korábbi
használatból eredő kopás, avulás miatti hibákra nem lehet szavatossági igényt alapítan, de minden
egyéb, rejtett hibára igenis érvényesíthető igény a törvényes egyéves határidőn belül.
Önkéntes (vállalt) jótállás: Habár jogszabály nem írja elő, a vállalkozás dönthet úgy, hogy garanciát
vállal használt vagy outlet-termékeire is saját megfontolásból. Ennek időtartama és feltételei szabadon
meghatározhatók, de világosan közölni kell a fogyasztóval. Gyakori például, hogy az eladó 6 hónap
jótállást ad a nem új termékekre (ezt sokszor “üzleti garanciának” vagy “jófogás garanciának”
nevezik), vagy bizonyos esetekben ugyanúgy 1 év garanciát vállal saját feltételei szerintokoscucc.hu.

Fontos, hogy az önkéntes jótállás nem csökkentheti a fogyasztó törvényből eredő szavatossági jogait,
tehát az egy év szavatosság “alatt” kell plusz szolgáltatást nyújtania.
Ha a cég önkéntes jótállást ad, annak pontos időtartamát, térbeli hatályát, illetve a fogyasztó ebből
fakadó jogait írásban (jótállási jegyen vagy ÁSZF-ben) rögzíteni szükséges, összhangban a
fogyasztóvédelemről szóló törvény és a 45/2014. Korm. rendelet előírásaival. A 45/2014. (II.26.)
Korm. rendelet 3. melléklete tartalmaz egy mintatájékoztatót, melyben előírják, hogy a vállalkozásnak
a kellékszavatosság, termékszavatosság és jótállás fogalmait elkülönítve, közérthetően kell ismertetnie
a fogyasztó felé. Ennek megfelelően az ÁSZF-ben vagy a jótállási jegyen érdemes egyértelműen
feltüntetni, ha például egyes termékekre nincs kötelező jótállás, de van x hónap kereskedői garancia.
Mikor minősül egy termék újnak, használtnak vagy felújítottnak?
Új termék: Nincs törvényi definíció, de a gyakorlat alapján új az a termék, amelyet még nem adtak el
és nem vettek használatba fogyasztói használatra. A gyári csomagolás sérülése vagy bontottsága
önmagában nem fosztja meg a terméket „új” minőségétől, ha a termék ténylegesen érintetlen, nem
használt.
Ugyanez igaz kisebb esztétikai hibákra is: egy karcos háztartási gép is lehet új, ha a karc mondjuk
raktári mozgatásból eredt, és a gép sosem volt üzemeltetve. Tehát jogilag az „új” státusz a
rendeltetésszerű használat hiányát jelenti.
Használt termék: Használt minden olyan termék, amelyet már legalább egyszer rendeltetésszerűen
használatba vettek vagy üzembe helyeztek. Ide tartoznak a visszavett, bontott-csomagolású áruk is, ha
azokat a vevő akár csak kipróbálta (pl. 14 napos elállással visszaküldött termék, amit már
bekapcsoltak vagy próbáltak használni) – hiszen ilyenkor a vállalkozás már nem első alkalommal
értékesíti, hanem másodkézből kerül egy új fogyasztóhoz.
A bemutató darab akkor válik használtá, ha üzemszerűen működtették a boltban (pl. egy kiállított
televízió folyamatosan ment az üzletben). A használt minősítés szempontjából nem a termék kora a
döntő, hanem a használat ténye. Egy többéves raktári új gép is új marad, ha sosem használták; viszont
egy napot használt eszköz is használt terméknek minősül.
Felújított termék: A jog ugyan nem nevesíti külön, de a felújított eszközök lényegüket tekintve használt
termékek. Felújítottnak általában azt nevezik, amikor egy használt (vagy hibás) terméket szakértően
rendbe hoznak, esetleg gyári alkatrészekkel kicserélnek benne bizonyos részeket, és így közel új
állapotba hozzák. Mivel azonban ez a termék már volt használva korábban, nem tekinthető újnak.
Erre elsősorban az vonatkozik, ami minden használt cikkre: nincs kötelező jótállás, de a
fogyasztóvédelmi szabályok szerint a vásárlót tájékoztatni kell a felújított jellegéről, és természetesen
a szavatossági jogok (min. 1 év) őt is megilletik. Célszerű az ilyen árukat egyértelműen megjelölni (pl.
„felújított laptop” vagy „refurbished” címke a termékleírásban), mivel a fogyasztónak tudnia kell,
hogy nem gyári új terméket vesz – ennek elmaradása akár megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak is
minősülhet a 1997. évi CLV. törvény előírásai alapján (amely általánosságban tiltja a fogyasztók
megtévesztését a termék lényeges tulajdonságait illetően). Bár a CLV. törvény nem ad külön definíciót,
a hatóság elvárása egybehangzó azzal, hogy a kereskedő külön tájékoztatást adjon, ha egy termék
nem új (pl. használt vagy felújított) – így a vevő ennek tudatában hozhat döntést.